Nálunk is aktuális. A Sütni jó Alapítvány vezéralakja, az országszerte híres, borsodi roma pék rendkívüli módon sajnálja, hogy napi rendszerességgel kell ezzel szembesülnie mindenkinek Miskolcon, Szolnokon (de bárhol máshol is előfordul). Ráadásul ez közel sem csak helyi probléma, ilyen lenéző, közönyös lett a világunk.
Galamb Alex a hétvégén osztotta meg és tette közkinccsé eme rossz tapasztalatát, ami sajnos egyáltalán nem egyedi jelenség, sem nála, sem Miskolcon, a megyében, de még hazánkban sem.
“Őszintén mondom: elegem van abból, hogy bemegyek egy boltba teljesen mindegy, hogy élelmiszer, ruha vagy dohánybolt – köszönök, és némelyik eladó még csak vissza sem köszön. És ami még rosszabb: van, amikor nem elég, hogy nem köszön, hanem még bunkó is. Flegma, lenéző, mintha szívességet tenne azzal, hogy ott van. Ez nem fér bele” – véli Galamb Alex.
A sokak által példaképnek választott roma pék szerint a köszönés az alap. A tisztelet az alap. De tisztelet tesz a kivételnek, mert szerencsére vannak még olyan eladók, akik kedvesek, udvariasak és emberszámba veszik a vásárlót. Úgy gondolja, senki nem vár extrát, csak annyit, hogy normálisan bánjunk egymással. Egy „jó napot” nem kerül semmibe, mégis sokat elárul valakiről.
“Lehet valaki fáradt, lehet rossz napja – mindenkinek van. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy másokkal tiszteletlen legyen. Én továbbra is köszönni fogok. De az biztos, hogy az ilyen hozzáállás nagyon nincs rendben, és ideje lenne ezen változtatni. Ti is tapasztaltatok már ilyet?” – tette fel a kérdést Galamb Alex saját bejegyzésében.
Galamb Alex egyébként ősszel volt testvéroldalunk podcast-vendége, a vele készült beszélgetést IDE KATTINTVA tekinthetik és hallgathatják meg.
Marcsi szerint van erre egy nagyon egyszerű a trükk amivel ezt korrigálni lehet. A nagymamájától tanulta, aki a kertben termesztett zöldségeivel kijárt a piacra, és sokszor elvitte őt kislányként. Amikor Jött a vevő, azonnal nyúlt a zöldségért, köszönés semmi. A nagymama köszönt, megszólította a “kedves” vevőt, semmi. Majd a mami újra köszönt. És addig tette mosolyogva, míg nem viszonozták! “Pont így teszek ha üzletbe megyek! Lehet sz*r napom, ezt akkor is így teszem. Látnotok kellene az arcukat, milyen kínosan érzik magukat a harmadik hangosabb köszönésemre! De mikor megyek kifelé, már előre köszönnek, biztos örömükben, hogy távozom, de legalább tanult valamit. Az állandó boltjaiban már mosolyogva köszönnek, és nem csak nekem” – írta le tapasztalatait.
És hozzánk hogy viszonyulnak BAZ megyében az eladók nagy általánosságban? (A borítókép illusztráció)
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
